A pár évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. kiszélesítette a társaságok autonómiáját, a cégek bátran formálhatják saját képükre belső szervezetüket és működésüket. Ugyanakkor megmaradt számos, kevesek által ismert merev, társasági jogi szabály, amelyben való figyelmetlenség komoly jogi és anyagi következményekkel járhat.

Kft. üzletrésze – mikor adható el?

Sok esetben fontos lehet, hogy társasági ügyletek egymás után gyorsan le tudjanak zajlani – különösen akkor, ha a felek valamilyen határidőhöz vannak kötve. Ilyen határidő volt például a külföldi pénzek hazahozatalának határidőhöz kötött adómentessége.

Az egyik ilyen ügyben, első lépésben, egy adóparadicsomban bejegyzett társaság emelte meg egy magyar kft. törzstőkéjét, majd ezt követően a struktúra mögött álló magyar magánszemélyek vásárolták meg a tőkeemeléssel keletkezett üzletrészt. A tőkeemelésre, valamint az üzletrész-vásárlásra két egymást követő napon került sor – annak érdekében, hogy az ügylet még az adókedvezmény igénybevételére rendelkezésre álló törvényi határidőn belül megvalósulhasson.

A cégbíróság azonban nem jegyezte be az üzletrész adásvételét. A bíróság úgy érvelt, hogy a tőkeemeléssel létrejött üzletrész csak a tőkeemelés bejegyzésének a napján jön létre, és csak ezt követően ruházható át. A cégbíróság annak ellenére döntött így, hogy az új tag (a külföldi társaság) a tőkejuttatás összegét már a tőkeemelés napjával megfizette, és már a tőkeemelés napjával bekerült a társaság tagjegyzékébe. Mivel a cégbíróság ezen álláspontját a fellebbezés során a bíróság is megerősítette, ezért az üzletrész megszerzésére csak a törvényi határidőn túl kerülhetett sor és az adókötelessé vált.

Mikortól vagyok részvényes?

Az értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint értékpapírral kapcsolatos jog csak az értékpapír birtokában gyakorolható. Ez a szabály irányadó részvénytársaságok részvényeseire is: ellentétben a közhiedelemmel, mely szerint egy részvényes joggyakorlásához elegendő az, hogy a részvényes a részvénykönyvbe bejegyzésre kerüljön, a részvényes mindaddig nem gyakorolhatja tagsági jogait, ameddig a részvénye kinyomtatásra vagy keletkeztetésre nem kerül. Ez pedig súlyos következményekkel járhat.

A kérdéses ügyben egy befektető tőkeemeléssel vált egy zrt. részvényesévé. Hanyagságból a felek nem fordítottak elegendő figyelmet a befektető részvényeinek a keletkeztetésére, az elmaradt. Idővel a tulajdonosok közötti viszony megromlott és érdekeik ellentétessé váltak. A társaság korábbi részvényesei rövidtávon gondolkoztak, és jelentős osztalékot kívántak az év végével a társaságból felvenni, amelyet az új befektető ellenzett, és részvényéhez kötődő szavazatával meg is akadályozhatott volna. Azonban az osztalékról döntő közgyűlésen tudatosult, hogy a befektető részvényei nem kerültek megkeletkeztetésre, és ezért a közgyűlésen a befektető nem élhetett szavazati jogával. A társaság eredeti részvényesei ezért az osztalékról szóló döntést saját szavazatukkal elhatározták és megszavazták. Hiába fordult bírósághoz a befektető a döntéssel szemben, a taláros testület nem neki adott igazat.

A döntés abból a szempontból is tanulságos, hogy egy részvénytársaságba bekerülő új részvényes még alapos eljárás esetén is futja annak kockázatát, hogy szavazati joga korlátozott mindaddig, amíg a tőkeemelés során megszerzett részvényei kibocsátásra nem kerülnek (ami akár több hónapig is eltarthat). Érdemes lehet ezért ezt a helyzetet adott esetben a felek közötti szindikátusi szerződésben rendezni.

Együttes aláírás: összeköt

Társaságok rendelkezhetnek úgy, hogy vezetőik aláírási joga együttes. Ilyen esetben a társaság nevében megkötött szerződést két-két, együttes aláírási joggal rendelkező ügyvezetőnek vagy igazgatósági tagnak alá kell írnia, anélkül a cég nevében érvényes jognyilatkozatot tenni nem lehet. De kérdés, képviselhetik-e ettől függetlenül a céget a vezető tisztségviselők önállóan? Így például, ha az adott társaság egy másik cégben tulajdonosi jogot gyakorol (pl. közgyűlésen vesz részt), akkor a közgyűlési részvételhez szükség van-e a két képviselő együttes eljárására?

A kérdés kritikusan merült fel egy szétválást tervező cégcsoport közgyűlésén. A közgyűlésen a részvényesek döntöttek a szétválásról és a vonatkozó dokumentáció elfogadásáról. Az egyik részvényest azonban csak az együttes aláírással rendelkező vezető tisztségviselő egyike képviselte. Az eljáró cégbíróság megállapította, hogy a közgyűlés nem hozhatott érvényesen határozatot, mert a kérdéses részvényes képviselete nem volt jogszerű. A jogszabály szerint ugyanis egy cég írásbeli és szóbeli képviselete nem válhat el egymástól, képviseleti jogot szóban és írásban is csak azonos módon lehet gyakorolni. Tehát, ha a tisztségviselők együttesen rendelkeznek aláírási joggal, úgy a közgyűlésen is együttesen kötelesek megjelenni. A kérdéses esetben ez a szabálytalanság azt eredményezte, hogy a cégbíróság a szétválást nem tudta a társaság által tervezett időpontra bejegyezni, amely a társaság számára jelentős kárral és többletköltségekkel járt.

Mi következik ebből?

Tanulságként leszűrhető: új Ptk. ide vagy oda, továbbra is szükség van arra, hogy a felek egy társasági ügylet megtervezésekor a legkisebb részletekre is koncentráljanak. Ellenkező esetben könnyen érhetik őket kellemetlen meglepetések.