Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 2024. január 1-jétől megszűnik. A megszűnő egyezmény helyébe jó pár évig előreláthatólag nem lép új megállapodás.

Évről évre nehezebb átlátni, hogy mely fizetési kötelezettségeknek kell eleget tennünk. Táblázatunk tartalmazza a jelenleg hatályos 59 adónem valamennyi lényeges feltételét. Így a táblázat adófajtánként külön feltünteti az adófizetésre kötelezetteket, az adók tárgyát és az adó mértékét is.

A Polgári Törvénykönyvbe alig egy évtizede bekerült bizalmi vagyonkezelés (bvk) villámkarriert futott be és mára a családi vagyontervezés elsődleges eszközévé vált. Ennek hátterében – a bvk-kal elérhető adóelőnyön túl – a rendkívül flexibilis hazai szabályozás áll.

Az adójogszabályok számos kedvezményt biztosítanak K+F tevékenységet folytató, illetve szellemi alkotásokat hasznosító vállalkozásoknak - ideértve különösen a szoftverfejlesztőket vagy a kutatócégeket. Ezen kedvezmények lényegében az “utcán hevernek”, azokért csak le kell hajolni.

Minden cég önálló vállalkozásként indul, de eljön az az idő, amikor a működési kockázatok miatt érdemes a már létrehozott vagyont biztonságba helyezni. Máskor a cég és tulajdonosa közötti jövedelemáramlás optimális módját kell megtalálni. Sok cégtulajdonosnak fő a feje a generációváltás miatt is.

Kis- és középvállalkozások számára a kiva szerinti adózás komoly alternatívát jelent a hagyományos adónemekkel szemben. A közismert adóelőnyökön túlmenően a kivával jelentős adómegtakarítást lehet elérni a helyi iparűzési adóban is.

Jelentős a különbség a tőkejövedelmek és a munkabérek adóterhei között. Vállalkozásoknak érdemes ezért dolgozóik részére fizetett munkabér egy részét alacsonyabban adózó tőkejövedelemmé átalakítaniuk. Ezt szolgálhatja MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) kialakítása vagy – alternatívaként - dolgozói részvény kibocsátása.

Az új Ptk. változást hozott az épületekre vonatkozó szavatosság és jótállás feltételeiben is. Összefoglaltuk, hogy mik a jelenlegi szabályok, mi a különbség a szavatosság és a jótállás között, melyik, milyen épületre és mennyi időre szól, illetve hogyan és kivel szemben érvényesíthető.

Az alternatív alapkezelők jelenleg hatályos szabályozása olyan uniós rendelkezéseken alapszik, amelyeket még a 2008-as válság hatására fogadtak el. Nem meglepő ezért, hogy az Unió tervbe vette a szabályozás módosítását.

2019-ben az Európai Unió a pénzügyi szolgáltatási ágazatban elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletet („SFDR”). A rendelet lépcsőzetesen alkalmazandó és már most számos többletkötelezettséget ró a pénzügyi szolgáltatókra. Az MNB is értelmezte ezen szabályokat.